A fajta eredeti funkciójának megőrzése érdekében kiemelten fontos célunk, hogy ösztönözzük a munkarendezvényeken való aktív részvételt, valamint elősegítsük a tenyészegyedek teljesítményének objektív, magas szintű vizsgálatát és elismerését.
E törekvés hitünk szerint hozzájárul a fajta szakmai fejlődéséhez és a tenyésztési tevékenység színvonalának emeléséhez.
A korrekt versenyszellem és a példamutató szakmai szerepvállalás elvei mentén célunk, hogy motiváljuk mind a magyar vizslás társadalomhoz újonnan csatlakozókat, mint a hosszabb ideje elkötelezett tenyésztőket, vizslavezetőket arra, hogy kiemelkedő színvonalú rendezvényeken megmérettessenek és bemutassák vizsláik munkaképességeit.
E célkitűzés megkoronázásaként hívtuk életre a Bába Károly Vándordíjat, tisztelegve az egykori Országos Vizsla Club alapításának 100. évfordulója előtt, emléket állítva annak a hagyománynak és elkötelezettségnek, amelyet a magyar vizslatenyésztés meghatározó alakjai - így Bába Károly is - képviseltek.
A díjat az az FCI (vagy azzal egy tekintet alá eső) származási lappal és tenyészengedéllyel rendelkező rövidszőrű magyar vizsla kapja, amely:
- a pontversenyre nevez,
- legalább hat hónappal a pontverseny évét megelőzően magyar lakóhellyel rendelkező tulajdonos tulajdonában áll
- és a szabályzatban meghatározott rendezvényeken az adott naptári évben a legtöbb pontot szerezte.
Amennyiben a nevezett kutya tenyész egyed volt, de elérte a veterán kort, a vándordíj pontversenyben részt vehet akkor is, ha ivartalanították.
A vándordíj minden naptári évben kiadásra kerül.
A Bába Károly Vándordíjat a győztes a következő évi díj átadásáig tarthatja magánál.
A Bába Károly Vándordíj pontrendszere
A pontverseny évében, bármely európai FCI munkarendezvényen teljesített, illetve elért:
I. Őszi Tenyészvizsga
vagy megegyező rendszerű vizsga I. díjban, maximum a kutya 24 hónapos koráig teljesítve: 4 pont
(egy alkalommal, + főtenyészszemle: 4 pont)
II. Mindenes vizsla vizsga
vagy megegyező rendszerű vizsga I. díjban, maximum a kutya 30 hónapos koráig teljesítve: 8 pont
(egy alkalommal)
III. Szt. Hubertus vadászverseny
1. helyezés: 4 pont
IV. Egy fázisú verseny I. díjban
cím nélkül: 4 pont
res.CACT címmel: 5 pont
CACT címmel: 6 pont
res.CACIT címmel: 7 pont
CACIT címmel: 8 pont
V. Két fázisú verseny I. díjban
cím nélkül: 8 pont
res.CACT címmel: 10 pont
CACT címmel: 12 pont
res.CACIT címmel: 14 pont
CACIT címmel: 16 pont
VI. Három fázisú verseny I. díjban
cím nélkül: 16 pont
res.CACT címmel: 20 pont
CACT címmel: 24 pont
res.CACIT címmel: 28 pont
CACIT címmel: 32 pont
Bába Károly élete és munkássága
A szegedi Főreál Gimnáziumba járt (a későbbi Baross Gábor Főreáliskola), majd elvégezte 1908-tól Nagyváradon a hadapródiskolát.
Az első világháborúban, 1917-ben Galíciában, súlyos sérülést szerzett. Egy évig Bécsben melegvíz-ágyban gyógyították. Gyógyulása után a Vámhatóságnál helyezkedett el 1920-ban történő nyugdíjazásáig.
Nyugdíjasévei alatt különböző uradalmakban vállalt vadtenyésztői munkát. 1948-ban minisztériumi megkeresésre megbízták a magyarországi apróvadtenyésztés megszervezésével. A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Központi Igazgatósága foglalkoztatta vadtenyésztési intézőként. A mesterséges fácán- és fogolytenyésztés c.
tanulmánya a Magyar Vadász 1949. április 5-i számában jelent meg. 1948-49 között Gyula, Doboz, Sarkad, Kelebia, Mezőhegyes apróvadtenyésztését szervezte meg. 1949-ben a dunántúli Berzencén kapott állást.
1950 májusától – első világháborús sérülése következtében – kórházi kezelést kapott. 1950. június 20-án Szegeden elhunyt.
1919-ben Kaposváron tartózkodott, amikor dr. Polgár Kálmán és dr. Potoczky Dezső megalakították a magyar vizsla megmentésére a Magyar Vizslatenyésztők Országos Egyesületét. Az Egyesület munkájába bekapcsolódva fogott hozzá az akkor még nem fajtatiszta magyar vizsla tenyésztéséhez.
1924-ben jelenik meg Bába Károly és Félix Endre A vizsla c. könyve, mely a törzskönyvezésről, a vizslák tartásáról és gondozásáról, valamint az Országos Vizslaklub versenyszabályairól ad áttekintést.
Bába Károly vizsláival 1927-30 között 17 vizslaversenyen szerzett első díjai. Több versenyen bíróként szerepelt. 1928-ban jelent meg A magyarvizsla c. könyve. 1930-39 között a Magyar Vizsla Club titkára volt. A nyilasok megjelenésével a Vizsla Clubban lemondott tisztségéről, és vadtenyésztéssel foglalkozott.
