Magyar vizsla,
a négylábú hungarikum

A rövidszőrű magyar vizsla hivatalosan is hungarikum, magyar nemzeti kincs.

Nemzeti örökségünk része, melynek megőrzése kiemelt feladat.

Történeti áttekintés

A vadászati jog első, törvényszabta korlátozása I. (Szent) László nevéhez fűződik. Itt került elő első alkalommal a kutya, mint a vadászat segítője.
„..aki vasárnap vagy más egyházi ünnepen, vadászaton vesz részt, kutyájától és lovától fosztassék meg…”

Az 1279-ben megtartott budai zsinat 66. kánonja tesz a solymászathoz használatos ebről , latin nyelvű szövegében tesz először említést. Tényként kell elfogadnunk, hogy a XIII. sz. végén volt tehát solymászebünk.

A „Vizsla" szó eredete bizonytalan, feltételezhetően szláv jövevényszó. horvát-szerb vižao, horvát nyelvjárási vižel, szlovák vyžla, lengyel wyżel: ’egyfajta vadászkutya, kopó’.
A szláv szavak talán az ősszláv *vyg- ’világos, ragyogó, fényes’ melléknév származékai, és az elnevezés ily' módon a kutya ragyogó, világos szőrére utal. A szó már a XII. században is megtalálható, mint személy- és helynév vadászeb jelentéssel, magyar nyelven leírva azonban a XIV. század végén készült, ún. „besztercei szójegyzék" nevű nyelvemlékünkben mutatható ki első ízben.

A török hódoltság ideje alatt (1526—1696) huzamosan és tömegesen kerültek török fajtájú vadászebek hazánkba. Ezek a kutyák kereszteződtek hazánkban már meglevő vadászeb-fajtákkal. Így a magyar solymászeb a török solymászebbel. A hódoltság idején a török birodalomhoz tartozó Egyiptomból terjedtek el a törökség kitűnő vadászebei. A nagy gonddal és hozzáértéssel kitenyésztett egyiptomi vadászkutya-fajták utódai voltak ezek, amelyek tovább finomultak az Egyiptomot 640-től uraló, ugyancsak magas állattenyésztési kultúrával bíró arab törzsek kezén. Az egyiptomi vadászkutya-fajták közül bennünket a legelterjedtebb két fajta, az egyiptomi agár és az egyiptomi kopó érdekel. Az egyiptomi kopó korunk rövidszőrű vizslafajtáira emlékeztet bennünket és ezektől csak rövidebb fülével és hosszabb végtagjaival tér el. Jellegzetesen nazuális típusú, kitartó, de lassúbb térnyerésre kiterjesztett ebfajtának látszik. Mindkét óegyiptomi vadászeb-fajta rövidszőrű és uralkodó alapszíne a homoksivatag-sárga. Mindkét vadászeb-fajtát kissé kifinomított alakban megtaláljuk napjaink egyiptomi arab vadászainak kezén. Ha tehát megvolt e két vadászeb-fajta a fáraók korában és ezek utódai megvannak korunk arab vadászainak kezén, meg kellett lenniük a török hódoltság idejében is.

Amennyiben összehasonlítjuk a kiindulási formákat és a mai formákat fogalmat alkothatunk magunknak a közbeeső hódoltság idei török agár és kopó képéről. Az ősrégi és konstans keleti ebfajták rányomták fajtajellegük bélyegét a velük keresztezett, még heterogén magyar vadászkutya-fajtákra. Ezektől örökölte a magyar vizsla közvetlen őse, a magyar solymászeb jellegzetes és minden más hasonló európai vadászkutya-fajtától elütő tulajdonságait. Természettudományi tény, hogy a szőrzet minősége csakis keresztezés útján változhat. Kézenfekvő, hogy a magyar vizsla szőrzetminőségét, csakis egy forró égövi kutyafajtával való keresztezés eredményezhette. Ez a kutyafajta pedig csakis a török solymászeb lehetett. Végül meg kell említeni a magyar vizslával, egész kis különbségektől eltekintve, egyező küllemű és tulajdonságú török vizslát. A keleti ősök öröksége a domináns sárga szín is. A magyar vizsla közvetlen ősének, a magyar solymászeb végleges kialakulását a török hódoltság idején, a magyar solymászebnek, a török solymászebbel való huzamos és tömeges kereszteződése eredményezte.

Az 1600-as esztendők végén kezd hazánkban is ismertté válni a sörétes puska. Az 1729-ben kiadott „De mémoranda venatione" című törvény mezőgazdasági okokból betiltja a kopózást és engedélyezi a vizslával való vadászatot. Az állattenyésztőket – kutyatenyésztőket - pedig a régebben sólyommal, az 1700-as évek elején már sörétes puskával vadászó családok között kell keresnünk.

Bár biztosra vehető, hogy az ország különböző részein több rokonságban és barátságban élő család kezdte meg a fent vázolt hatások alatt a szagló vizslától a magyar vizsla át-, illetve kitenyésztését, bizonyítani ezt csak a Trencsénmegyei Zayugrocon élő magyar Zay-családról tudjuk. Zay Imre közlései szerint bizonyítható, hogy elődei a szatmári béke (1712) után kezdték meg e folyamatot. Rövidesen az akkor még sárga vizslának nevezett vizslafajta elterjedt e család birtokairól a Csallóközre, innen az egész Dunántúlra, sőt később az egész ország területére is. Tény az, hogy a XVIII. század végén már legelterjedtebb vizslafajtája a Kárpát-medencének. Kitenyésztésében éppen a fenti okokból az angol pointer nem lehetett komponens, már csak azért sem, mert a fehér alapon sárga foltos pointer kitenyésztésének idejét minden forrás az 1800-as esztendők elejére teszi, mai alakjában pedig az angol pointer csak 1835 óta ismeretes. A magyar vizsla nevet elsőként Zay Imre használta 1914-ben. Ötvös Balázs 1916-tól valamennyi publikációjában már következetesen ezt a nevet használja.

A magyar vizsla virágzásának az 1880-as évektől tömegesen behozott pointerek és még később behozott német vizslák térhódítása vetett véget. Az idegen vizslafajtákat nem a magyar vizsla nemesítése céljából, hanem kizárólagosan a nyugati divat utánzása okából hozták be hazánkba

A magyar ősnemes turócszentmihályi és alsóköröskényi Thuróczy család számos tagja – Thuróczy Tibor (1882-1947) és testvére Thuróczy Károly (1879-1946), valamint édesapjuk Thuróczy Vilmos (1843-1921), illetve nagyapjuk Thuróczy János (1808-1891) is - tartott és tenyésztett sárga magyar vizslát már a XIX. században, melynek állománya a századfordulóra egyre zsugorodott, szinte teljesen kiveszett. A megmentésükért indított mozgalmat Thuróczy Tibor „A régi, magyar sárga vizsla” című írása keltette életre, mely 1916. november 20-án jelent meg a Nimród újság vadászeb mellékletében. Thuróczy Tibor és Palatitz Ferencz gondolatai nyomán, valamint Kerpely Béla felhívására megtört a jég, és megindult a magyar sárga vizsla mozgalom, melynek egyetlen és legfőbb célja volt: „megmenteni a végkipusztulástól a sárga magyar vizslát”. A Nimród szerkesztősége teljes mellszélességgel az ügy mellé ált. A mozgalom elég nagy érdeklődést váltott ki, és egyre-másra érkeztek a szerkesztőségbe a lehetséges tenyészkutyákat bejelentő, vagy éppen a mozgalmat illető gratuláló, buzdító levelek.

Az első vizsla, akiről képet közöltek és beválogattak a tenyészprogramba: LAURA volt, Kasza Ferenc mosdósi főintéző kutyája. Ő lett a mozgalom 1. számú törzsszukája. Laura ekkor már nem volt fiatal, pontos kora ismeretlen, talán úgy 1910 körül születhetett. Származásáról adatot nem közöltek. 1917 júliusában Kerpely Béla bejelentette, hogy sikerült egy elsőrangú, tipikus magyar sárga vizsla kant felfedeznie, aki méltó párja lehet Laurának. A fiatal kan teljesen megfelel az elvárt régi magyar típusnak, csak a nevét „Pritt” kellett megváltoztatni, mert az nem volt elég magyaros. A mozgalom 1. számú törzskanjának neve végül HONVÉD lett. Azt előre kikötötték, hogy kölyköt csak olyan kaphat, aki írásban köteleződik el a mozgalom és annak elvei mellett, valamint a tenyésztésben a mozgalom által delegált bizottság utasításai szerint fog eljárni.

A mozgalom első magyar vizsla alma 1917. november 2-án született meg, Honvéd és Laura párosításából. A szigorú szelekció miatt, a hat kölyökből csak hármat hagytak életben.
„Miután a kölykök közül három túl sok fehér jelzést viselt, ezek kiirtattak és az anya alatt hármat hagytunk meg, két kant, egy szukát. A két kan tiszta sárga, vékony fehér csillaggal a homlokon, a szuka teljesen jeltelen sárga. Miután a tiszta sárga szukát megtartjuk továbbtenyésztésre, valamint egy kant is, legfeljebb egy kan fog ez alomból eladatni, de erről még nem disponáltunk.” - Nimród, 1917.11.20.

A mozgalom egy újabb törzsszukát regisztrált. A kaposvári Sass János tulajdonában lévő RICA (szül. 1908), „a típust reprezentáló, ugyanakkor vadászatilag is kiváló” vizsla volt. 1917. november 20-ig a mozgalom két kant és hét szukát vezetett be az ideiglenes magyar vizsla törzskönyvbe. Köztük a szintén Kaposváron élő dr. Nemes István FICKÓ nevű kanját.
Fickó és Rica sikeres párosításából 1918. március 4-én újabb magyar vizsla alom született. Rica ezután még két alom anyja volt, utolsó kölykei 1920 tavaszán jöttek világra.
A Honvéd és Laura párosításból származó három kölyök közül, mindössze egynek a sorsa ismeretes. A szuka és az egyik kan vagy nem élte meg a felnőttkort, vagy eltűnt a mozgalom figyelő szeme elől. A másik kan FRICI.

A fajta gyorsan terjedt az egész országban. 1924-ben megalakult az Országos Vizsla Club, amely 1930-ban fogadta el az akkor még csak rövidszőrű változatban ismert magyar vizsla standardját.

A Nemzetközi Kynologiai Szövetség, az FCI 1936-ban ismert el a magyar vizsla standardját.

/A történeti áttekintést köszönjük Babiczky Attilának./

FCI fajta standard

"Középnagy, elegáns, nemes megjelenésű, zsemlesárga, rövidszőrű vadászkutya."

A FCI VII. fajtacsoportba, a kontinentális vizslák szekciójába tartozó N°57 rövidszőrű magyar vizsla fajta leírása az Országos Vizsla Klub tenyésztési programjában ide kattintva > olvasható.

Az angol nyelvű leírás az FCI oldalán ide kattintva > érhető el.

A vizsla munkában

A mindenes vadászkutya

A vizsla sokoldalúan használható vadászkutya. Mezőn, erdőben és vízben egyaránt használhatónak kell lennie, az alábbi jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. Kiváló szaglás, határozott vadmegállás, kitűnő apportkészség, az úszónyom célratörő, a víz szeretetével párosuló követése. A nehéz terepet és a szélsőséges időjárási viszonyokat egyaránt jól tűri. Munkabíró vadász munkakutya minőségében a lövéstől és a vadtól való félelem, a vadmegállás ill. az elhozási készség hiánya éppúgy nem kívánatos, mint a vízszeretet hiánya. Problémamentes természete és alkalmazkodóképessége miatt lakásban is könnyen tartható.

Vizsgák és versenyek

Alapvizsga (AV)

Vízi-mezei vizsga (VMV)

Őszi tenyészvizsga (ŐTV)

Mindenes vizsla vizsga (MVV)

Feltétlen elhozási vizsga (FEHV)

Nehezített vércsapa vizsga (NVCS)

Mezei verseny / Field Trial (FT)

Vízi-mezei verseny

Mindenes vizsla verseny

Speciális magyar vizsla verseny

A vadászkutya vizsga- és versenyszabályzata ("Zöld könyv"), amely részletes leírásokat tartalmaz, ide kattintva > érhető el.

Nemzeti championátusok követelményrendszere

Nemzeti Vadászkutya Munkachampion (HMCH) - FCI VI., VII., VIII. fajtacsoportjaiba tartozó fajták számára

VII-VIII. fajtacsoport fajtái részére a cím megszerzéséhez a következő feltételeknek kell eleget tenni: Minimum 15 hónapos kortól három CACT cím vagy kettő CACT és kettő Res. CACT cím vízi-mezei vagy mindenes vadászversenyeken, melyeket MEOE szövetségi tagszervezet rendez.

Ha a kutya az összes díjat vízi-mezei vadászversenyen szerezte, akkor még legalább 2. díjat kell szereznie „mindenes” vadászversenyen, melyet MEOE szövetségi tagszervezet rendez. A fenti eredményeken kívül legalább „nagyon jó” minősítést kell szereznie növendék-, nyílt-, vagy munka osztályban egy magyarországi CAC vagy CACIB címet kiadó kiállításon.

Nemzeti Field Trial Munkachampion ( HMCH (ft) ) - FCI VII. és VIII. fajtacsoportba tartozó fajták számára

A cím megszerzéséhez a következő feltételeknek kell eleget tenni: Minimum 15 hónapos korban Magyarországon megszerzett 3 CACT vagy 2 CACT és két RCACT cím field trialokon, (retrievereknél két CACT), legalább két különböző bírótól. Ha a kutya az összes címet olyan field trialon szerezte, ahol az apportírozás nem volt kötelező, akkor még legalább „nagyon jó” minősítést kell szereznie olyan magyarországi FCI field trialon, ahol követelmény volt az apportírozás; A fenti eredményeken kívül legalább „nagyon jó”, minősítést kell szereznie a nyílt-, növendék-, vagy munka osztályban egy magyarországi CAC vagy CACIB címet adó kiállításon.

Hungária Minor Puppy Bajnok (Hungarian Minor Puppy Grand Winner)

Teljesítésének feltétele 3 – 6 hónapos kor között, FCI kiállítás keretében Magyarországon megszerzett három "Nagyon ígéretes I." minősítés, legalább két különböző bírótól.

Hungária Kölyök Bajnok (Hungarian Puppy Grand Winner)

Teljesítésének feltétele 6 – 9 hónapos kor között, FCI kiállítás keretében Magyarországon megszerzett három "Nagyon ígéretes I." minősítés, legalább két különböző bírótól.

Hungária Junior Champion (HJCH)

Teljesítésének feltétele Magyarországon megszerzett három HPJ cím, amely közül legalább egyet CACIB címet kiadó kiállításon, a fennmaradó címeket pedig bármely CAC címet kiadó kiállításon kell megszerezni, legalább 2 különböző bírótól. A Hungária Junior Champion cím nem jogosít a champion osztályban történő nevezésre. Jogosít a Champion of Champions kiállításon történő nevezésre.

Club rendezvényen és MEOESz központ által rendezett nemzeti, CAC címet adó rendezvényen szerzett HPJ cím nem helyettesítheti a CACIB címet adó kiállításon szerzett HPJ eredményt!

Hungária Champion (HCH)

(a) Munkavizsgára kötelezett fajták esetében a HCH teljesítésének feltétele három CAC cím, amelyet a kutya Magyarországon rendezett FCI kiállításon növendék-, nyílt-, vagy munkaosztályban elért, legalább két különböző bírótól. A három CAC cím közül legalább egyet a MEOE Szövetség központja által rendezett CACIB címet kiadó kiállításon, egyet bármely további Magyarországon rendezett CACIB kiállításon, a fennmaradó címet pedig bármely CAC címet kiadó kiállításon kell megszerezni. Az első és az utolsó CAC cím megszerzése között minimum egy év és egy napnak (366 nap) el kell telnie. A HCH cím kiadásának feltétele a kiállított FCI munkavizsga bizonyítvány, amely a fajtára előírt munkavizsga teljesítését jelenti.

Külföldi tulajdonban lévő kutya esetében a HCH cím megszerzésekor a champion osztályban megszerzett Champion CAC cím is figyelembe vehető.

A HCH cím teljesítésekor tenyésztő szervezet vagy fajtaklub évi klubgyőztes cím kiadásával járó kiállításán megszerzett egy CAC cím helyettesíthet egy CACIB címet kiadó kiállításon megszerzett CAC címet , azon feltétel szigorú megtartásával, hogy egy CAC címet minden esetben a MEOE Szövetség központja által rendezett CACIB címet kiadó kiállításon kell teljesíteni.

Hungária Show Champion (HSCH)

Teljesítésének feltétele növendék, nyílt, munka vagy Champion osztályban Magyarországon megszerzett hat CAC cím legalább három különböző bírótól, amelyek közül legalább hármat CACIB címet kiadó kiállításon - ezen belül legalább egyet a MEOE Szövetség központja által rendezett CACIB címet kiadó kiállításon -, a fennmaradó címeket pedig bármely CAC címet kiadó kiállításon kell megszerezni. Az első és az utolsó CAC cím között minimum egy év és egy napnak (366 nap) el kell telnie. A HSCH cím teljesítésekor tenyésztő szervezet vagy fajtaklub évi klubgyőztes cím kiadásával járó kiállításán megszerzett egy CAC cím helyettesíthet egy CACIB címet kiadó kiállításon megszerzett CAC címet, azon feltétel szigorú megtartásával, hogy egy CAC címet minden esetben a MEOE Szövetség központja által rendezett CACIB címet kiadó kiállításon kell teljesíteni. A HCH teljesítéséhez felhasznált címek a HSCH címnél is felhasználhatóak.

Hungária Grand Champion (HGCH)

Teljesítésének feltétele Magyarországon Champion osztályban megszerzett négy Champion CAC cím, legalább három különböző bírótól, amelyek közül legalább az egy esetben a fajtagyőztes (HFGY) címet is megszerezte.

Kizárólag a HCH vagy a HSCH bizonyítvány kiállításának időpontja után elért eredmények számítanak a HGCH kiadásához! A HSCH teljesítéséhez felhasznált címek a HGCH címnél is felhasználhatóak.

Hungária Veterán Champion (HVCH)

Teljesítésének feltétele Magyarországon megszerzett három Veterán CAC cím legalább kettő különböző bírótól, amely közül legalább egy CACIB címet kiadó kiállításon, a fennmaradó címeket pedig bármely CAC címet kiadó kiállításon kell megszerezni. A Hungária Veterán Champion cím nem jogosít a champion osztályban történő nevezésre.

Nemzetközi championátusok követelményrendszere

A VII. fajtacsoport kontinentális vadászkutya kutyafajtái kizárólagosan jogosultak a C.I.T. (ft) (field trial) vagy C.I.T. (ec) (hunting test) megszerzésére.

Nemzetközi field trial munkachampion C.I.T. (ft)

Ahhoz, hogy jogosult legyen a C.I.T. (ft)-re, a kutyának meg kell szereznie:

a) legalább 15 hónapos korban 2 CACIT vagy 1 CACIT és 2 RCACIT címet nemzetközi field trial-okon, amelyekből legalább egy nemzeti kutyás szervezet felelőssége mellett zajlik és különböző bírók bírálnak;

b) ha az összes címet olyan field trial-ok során szerezték meg, ahol az elhozás nem kötelező, a fentieken túlmenően legalább „Nagyon jó” minősítést, vagy olyan országokban, ahol ez a minősítés nem létezik, legalább egy második díjat az FCI védnöksége alatt álló field trial-on, ahol az elhozás szükséges;

c) legalább 15 hónapos korban legalább „Nagyon jó” minősítést, vagy olyan országokban, ahol ez a minősítés nem létezik, legalább második díj nyílt, növendék vagy munka osztályban egy FCI védnöksége alatt álló nemzetközi kiállításon, függetlenül a bemutatott kutyák számától.

C.I.T. (ec) International Working Champion – Nemzetközi Munka Champion

Ahhoz, hogy jogosult legyen a C.I.T. (ec), a kutyának meg kell szereznie:

a) minimum 15 hónapos korban 2 CACIT vagy 1 CACIT és 2 RCACIT címet versenyen, legalább egy országos kutyás szervezet rendezésében és különböző bírók bírálatával;

b) ha az összes címet vízi-mezei versenyen szerezték meg, a fentieken túl legalább „Nagyon jó” minősítést, vagy azokban az országokban, ahol ez a minősítés nem létezik, legalább egy második díjat az FCI védnöksége alatt végzett mindenes vizsgán;

A C.I.T., C.I.T. (ft) vagy C.I.T. (ec) címek kérvényét, a munkavizsgára kötelezett fajták esetében annak az országnak a nemzeti kutyás szervezete (Magyarországon a MEOESZ) nyújtja be, ahol a tulajdonos legális lakhelye található.

C.I.B.-J Nemzetközi Junior Champion

Az FCI által elismert fajtáknak, FCI által elismert törzskönyvvel rendelkező fajtáknak (ez azt jelenti, hogy a törzskönyvek mellékleteiben szereplő bejegyzések nem érvényesek (az FCI Nemzetközi Champion Szabályzata szerint, Bevezetés)

3 nemzetközi «Junior» díjazás (azaz 3 db « Junior CACIB » JUNIOR osztályban) FCI nemzetközi CACIB kiállításon 2022. augusztus 1. után
3 különböző országban
3 különböző bírótól

C.I.B. Interchampion

4 CACIB cím (munkavizsgára kötelezett fajták esetében esetben 2 CACIB cím, 2 különböző országból, 2 különböző bírótól, 1 munkavizsga)
3 különböző országból
3 különböző bírótól
első és utolsó eredmény megszerzésének időpontja között el kell teljen 1 év + 1 nap

C.I.B.-V Nemzetközi Veterán Champion

3 nemzetközi «Veterán» díjazás (azaz 3 db « Veterán CACIB » VETERÁN osztályban) FCI nemzetközi CACIB kiállításon 2022. augusztus 1. után
3 különböző országban
3 különböző bírótól

A tenyésztésbe vétel feltételei

Származási lap csak származási lappal rendelkező szülők utódainak igényelhető.

Tenyészszemle (küllembírálat): tenyészthető minősítés (”küllemileg tenyészthető”)
Tenyészvizsga (Alapvizsga): minimum megfelelt minősítés. Az ennél magasabb szintű munkavizsgán (VMV, ŐTV) szerzett megfelelt minősítés illetve díjban végzés mentesíti a vizslát az Alapvizsga kötelezettsége alól. A VAV vizsga abban az esetben minősül tenyészvizsgának, amennyiben azon FCI bíró bírált.
Csípőízületi diszplázia szűrés: A (mentes), B (majdnem mentes) vagy C (enyhe) eredmény. Javasoljuk, hogy a C (enyhe) minősítésű egyedekhez A (mentes) minősítésű párt válasszanak tenyésztőink.

Az állatorvosok az FCI szabályzatának megfelelően az A, B, C... jelölést alkalmazzák az értékelés során. Az Egyesület elfogadja a Kisállat Ortopédiai Bizottság által kijelölt szűrő állomások eredményeit. Továbbá elfogadja azon állatorvosok vizsgálati eredményeit is, akik hivatalos, szabályos bírálati lapot adnak ki és archiválják a röntgenfelvételeket.

Az Országos Vizsla Klub tenyésztési programja itt olvasható.

Vizsla Database

With more than 200.000+ pedigrees and 17.000 pictures, the Vizsla Database is the largest database of the Hungarian Short-Haired Pointer dog, or the Magyar Vizsla.

Learn more

Csatlakozz az Országos Vizsla Klubhoz!

Mindenkit szeretettel látunk, aki magáénak érzi értékeinket.
Klubtagjaink számára kedvezményeket biztosítunk a rendezvényeinken.

Amit tagként kapsz:

Jelentős kedvezményt a nevezési díjakból

Szakmai támogatást elismert, eredményes kiképzőktől

Részvételi lehetőséget színvonalas versenyeken, vizsgákon, kiállításon

Motivációt, hogy dolgozz a vizsláddal

Jelentkezem

Hogyan lehetsz mestervezető?

Egy kutyával maximum három versenyeredmény vehető figyelembe.

Csak országos vagy nemzetközi versenyen (CACT vagy CACIT) elért első díjas minősítés számít a következők szerint:

Mindenes vizslaverseny – 50 pont
Vízi-mezei vizslaverseny, Retriever FT – 35 pont
Retriever MV, kopók kétfázisú MV –30 pont
NVCS, vizsla FT, kopó vaddisznó hajtóverseny – 25 pont

Bronz fokozat: 150 pont megszerzése minimum 2 kutyával.

Ezüst fokozat: 250 pont megszerzése minimum 3 kutyával.

Arany fokozat: 350 pont megszerzése minimum 4 kutyával.

Magyar vizsla, a négylábú hungarikum