Vizsgák, Veresenyek

Az Országos Vizsla Klub kiemelt feladatként tekint a Magyar Vizsla állmány küllemi és munka szempontok alapján történő minősítésére. A legfontosabb teendői közé tartozik versenyek és vizsgák magas színvonalú megrendezése. A vizsgák és versenyek többszintű rendszerével a munkaképességek alapján történő minősítését végezzük. A következőkben ismertetjük a vizslákat érintő vizsgákat és versenyeket.

Vizsgák

A Vadászati Alkalmassági Vizsgát (VAV) ugyan a területileg illetékes vadászkamara szervezhet, úgyanakkor fontos írnunk néhány szót a vadászkutyák nélkülözhetetlen vizsgájáról. Ez nem tenyészvizsga, célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segítője tud-e lenni a vadásznak az élő és a lőtt, sebzett vad felkutatásában. Alapvető szempont a fegyelmezettség ellenőrzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény előírja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.
A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés lőálláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett tollas és szőrmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása  és mélyvízi elhozás.

Az Alapvizsga (AV) célja, hogy megállapítsa az alapvető vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése, a tenyésszemle mellett, a tenyészthetőség feltétele Magyarországon. Nincs felső korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhetően nem fedi el a veleszületett adottságokat. 

Feladatok, bírálati szempontok:
1./  Mezei munka teszt: keresés –  orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre
2./  Elhozás-teszt: tollas és szőrmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata
3./  Vízi teszt: bármely tárgy kihozása mélyvízből és reakció lövésre
4./  Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók. 
 

A Vízi Mezei Vizsga (VM)  és Őszi Tenyész Vizsga (ŐTV) célja annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelelően fegyelmezhető, vezethető-e? Lövés előtti és utáni munkából áll, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.
Az a kutya, amelyik teljesítette a vízi-mezei vizsgát, biztosan hasznos segítőtárs a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt! Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése. Az ICH (nemzetközi szépségchampion) cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-nak elérésével.
 
A Mindenes Vizsla Vizsga (MV)            

Versenyek

Az alapvető különbség a versenyek és vizsgák között, hogy még a vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban leírt követelményeknek, addig a versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek – abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szintű munka kaphat maximális osztályzatot. A rendező feladata, hogy a lehetőségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyzőnek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyzőt a mezei elhozásokból.) Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot. Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet őket lebonyolítani. A magyar vízi-mezei és mindenes versenyek szabályzatai megfelelnek az FCI előírásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi. 

A Mezei Verseny vagy Field Trial(FT) eredetileg  az angol vizslafajták versenytípusa, a hagyományos angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és ’belső logikája’ különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekétől.
Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés előtti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhetősége (h2 értéke) magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).
Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot művelik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak minősítést.
A mezei versenyeket ’szóló’ vagy ’páros’ futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és ’szekundálnak’-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az őszi versenyeken lehetőség szerint lelövik és a lőtt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat minősítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.
 
A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyzőit. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a győztes. Egyéni győztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el minősítést, és legalább egyszer kitűnőt.
 
A VÍZI-MEZEI VERSENY (VMV)  manapság egyre divatosabb versenyforma, lehet országos vagy nemzetközi versenyként szervezni. A  mezei és a vízi munka lövés előtti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (szőrmés és tollas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság.  Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny”.
 
MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)  mindenes vizsla munkájának minden területét felölelő, tradicionális verseny.  Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon!  Három részből áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka. Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthető! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek a erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erdőben, viselkedés lőálláson hajtás közben. Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és az országos Vizsla Főversenyt. Az utóbbi években az előző kettő megszűnt, a főverseny pedig nemzetközi szinten kerül évente megrendezésre. A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a ’Spec-magyar’), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.
 
A SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY  „Spec. magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkező – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótszőrűek, mind rövid szőrűek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon a képességeit is, amelyek őt a többi kontinentális vizsla fajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismerő készség, a spontán készség a vezetővel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könnyű taníthatóságot és kezelhetőséget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelkedő apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet  - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás  lehetőségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.
            Az első ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladatrendszerétől. Külön feladatcsoporttá vált a lövés előtti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthető tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam. A vizslák párban keresnek ezen a versenyen, a nemzetközi mezei versenyekhez hasonlóan. Ez lehetőséget ad arra, hogy teszteljük vizsláink szekundáló készségét, valamint másik kutyával együtt dolgozásra való hajlandóságát.
 
A NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)  egy részfeladat megoldására, a vércsapa vezetéken való kidolgozására szerveződik. Viszont ezt a mindenes versenyeken szokásoshoz képest nehezített követelményekkel, hosszabb csapát kidolgozva kell teljesíteni. A csapa állásideje 24 óra.