Vizsgák, Veresenyek

Az Országos Vizsla Klub kiemelt feladatként tekint a Magyar Vizsla állmány küllemi és munka szempontok alapján történ? min?sítésére. A legfontosabb teend?i közé tartozik versenyek és vizsgák magas színvonalú megrendezése. A vizsgák és versenyek többszint? rendszerével a munkaképességek alapján történ? min?sítését végezzük. A következ?kben ismertetjük a vizslákat érint? vizsgákat és versenyeket.

Vizsgák

A Vadászati Alkalmassági Vizsgát (VAV) ugyan a területileg illetékes vadászkamara szervezhet, úgyanakkor fontos írnunk néhány szót a vadászkutyák nélkülözhetetlen vizsgájáról. Ez nem tenyészvizsga, célja annak megállapítása, hogy a kutya az apróvad vadászatokon hasznos segít?je tud-e lenni a vadásznak az él? és a l?tt, sebzett vad felkutatásában. Alapvet? szempont a fegyelmezettség ellen?rzése, hiszen a kutya semmiképp sem veszélyeztetheti a társas vadászatok balesetmentes lebonyolítását, eredményességét, és nem zavarhatja más vadászok szórakozását. Magyarországon a törvény el?írja, hogy csak vadászati alkalmassági vizsgát tett kutya vehet részt vadászaton.
A mezei és vízi vadászat feladataiból áll: viselkedés l?álláson és hajtás közben, mezei keresés és vadmegállás, viselkedés lövésre és vadkelésre; elveszett tollas és sz?rmés vad megkeresése vonszalékon és légszimattal; illetve elhozása  és mélyvízi elhozás.

Az Alapvizsga (AV) célja, hogy megállapítsa az alapvet? vadászati adottságok – melyek a hivatalos fajtaleírásban is szerepelnek - megvannak-e a vizslában. Az AV teljesítése, a tenyésszemle mellett, a tenyészthet?ség feltétele Magyarországon. Nincs fels? korhatárhoz kötve a részvétel, de az a jó, ha a kutya minél fiatalabb korban teljesíti, amikor a kiképzettség még vélhet?en nem fedi el a veleszületett adottságokat. 

Feladatok, bírálati szempontok:
1./  Mezei munka teszt: keresés –  orrjóság - vadmegállás – viselkedés lövésre
2./  Elhozás-teszt: tollas és sz?rmés vad megfogása és hozása, csapakövetési hajlam vizsgálata
3./  Vízi teszt: bármely tárgy kihozása mélyvízb?l és reakció lövésre
4./  Temperamentum, munkakedv, amit minden feladat közben értékelnek a bírók. 
 

A Vízi Mezei Vizsga (VM)  és ?szi Tenyész Vizsga (?TV) célja annak megállapítása, hogy a kutya magas szinten mutatja-e a vizslától elvárható munkatulajdonságokat és megfelel?en fegyelmezhet?, vezethet?-e? Lövés el?tti és utáni munkából áll, a feladatok a mezei és a vízi vadászat teljes körét felölelik.
Az a kutya, amelyik teljesítette a vízi-mezei vizsgát, biztosan hasznos segít?társ a gyakorlati vadászatokon és munkateljesítmény szempontjából tenyésztésbe vétele javasolt! Az érvényes FCI szabályzat szerint a Hungária Champion cím megszerzésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése. Az ICH (nemzetközi szépségchampion) cím elnyerésének feltétele a mezei-vízi vizsga teljesítése, az összpontszám legalább 75%-nak elérésével.
 
A Mindenes Vizsla Vizsga (MV)            

Versenyek

Az alapvet? különbség a versenyek és vizsgák között, hogy még a vizsgákon a cél annak megállapítása, hogy a kutya milyen adottságokkal rendelkezik, egyéni teljesítménye megfelel-e a szabályzatban leírt követelményeknek, addig a versenyeken a cél az egyes egyedek munkája közti különbség megállapítása, a kutyák egymással versenyeznek – abban, hogy a szabályzatban leírtakat ki tudja tökéletesebben teljesíteni. Itt a mérce magasabbra kerül: csak a teljesen szabályosan végrehajtott, magas szint? munka kaphat maximális osztályzatot. A rendez? feladata, hogy a lehet?ségekhez képest leginkább azonos körülményeket biztosítson minden versenyz?nek.

Minden kutyát ugyanaz a bíró bírál az egyes feladatokból (pl. egy bírócsoport bírál el minden versenyz?t a mezei elhozásokból.) Vizsgát lehet szervezni úgy is, hogy egy bíró-pár bírál minden feladatból egy vizslacsoportot. Vannak országos (CACT) és nemzetközi (CACIT) versenyek. Az utóbbiakat az FCI engedélyezi és csak FCI által jóváhagyott szabályzat alapján lehet ?ket lebonyolítani. A magyar vízi-mezei és mindenes versenyek szabályzatai megfelelnek az FCI el?írásainak, ezért a versenykiírás szerint a verseny lehet országos vagy nemzetközi. 

A Mezei Verseny vagy Field Trial(FT) eredetileg  az angol vizslafajták versenytípusa, a hagyományos angol versenyek hagyományait követi, ezért bírálati, lebonyolítási rendszere és ’bels? logikája’ különbözik a morva – német hagyományokon alapuló kontinentális vizslaversenyekét?l.
Tulajdonképpen egy részfeladat, a lövés el?tti munka versenye, de ezen a területen csúcsteljesítményt követel a kutyától. Bár a magyar vizslák számára ez nem tenyészvizsga, mégis nagyra értékeljük, hiszen pont ebben a munkafázisban mutatkozik meg a legtöbb olyan tulajdonság, amelyek örökölhet?sége (h2 értéke) magas, taníthatósága viszont alacsony. (Pl. orrjóság, szenvedélyesség).
Ez a versenytípus a világ szinte minden részén elterjedt, Nyugat-Európában, Amerikában, Ausztráliában leggyakrabban ezt a vadászkutya-sportot m?velik. Az országos és a nemzetközi szabályzat között van némi eltérés – ugyanazt a munkát végzik a kutyák az országos versenyeken is, de a követelményszint más. Nemzetközi versenyeken csak a legkiválóbbak kapnak min?sítést.
A mezei versenyeket ’szóló’ vagy ’páros’ futamokkal szervezik, ami azt jelenti, hogy az egyikben a kutya egyedül fut, a másikban pedig két kutya dolgozik egyszerre – ekkor természetesen az is bírálati szempont, hogy zavarják-e egymás munkáját és ’szekundálnak’-e egymásnak? (Szekundálás az, amikor a vizsla a másik, álló vizslát állja.) A tavaszi mezei versenyeken a megtalált madarat nem lövik le, az ?szi versenyeken lehet?ség szerint lelövik és a l?tt madarat a vizslának hoznia kell. Elhozás teljesítése nélkül nem kaphat min?sítést a kutya. Mezei versenyszabályzat szerint rendeznek Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, ezeken azonban egy vízi elhozást is teljesíteni kell.
 
A „FIELD TRIAL MAGYAR VIZSLA EURÓPA KUPA” csapatverseny, amelyre minden magyar vizsla klub nevezheti versenyz?it. Tulajdonképpen kétnapos mezei verseny, vízi teszttel, és a két nap alatt legtöbb pontot elért csapat lesz a gy?ztes. Egyéni gy?ztes csak az lehet, aki mindkét nap ért el min?sítést, és legalább egyszer kit?n?t.
 
A VÍZI-MEZEI VERSENY (VMV)  manapság egyre divatosabb versenyforma, lehet országos vagy nemzetközi versenyként szervezni. A  mezei és a vízi munka lövés el?tti és utáni fázisaiból állnak a feladatok, tehát van mezei keresés, elveszett vad keresése légszimattal és vonszalékon (sz?rmés és tollas apporttal), kajtatás nádban, vízispúr követése, mélyvízi elhozás, irányíthatóság.  Tradicionálissá vált formája a „Hortobágy Kupa Dr. Radó András Emlékverseny”.
 
MINDENES VIZSLAVERSENYEK (MVV)  mindenes vizsla munkájának minden területét felölel?, tradicionális verseny.  Több mint száz éve szerveznek hasonló szabályzat alapján ilyen versenyeket Magyarországon!  Három részb?l áll: mezei munka – vízi munka – erdei munka. Amelyik vizsla ezt teljesíti, a „vadászattudományok doktorának” tekinthet?! A vízi-mezei versenyek feladatai kiegészülnek a erdei feladatokkal. Ezek: cserkelés, elfektetés, vércsapa követése, dúvad elhozás, vonszalék követése erd?ben, viselkedés l?álláson hajtás közben. Évtizedekig ezen szabályzat alapján szervezték az Alföldi -, a Dunántúli Vizslaversenyeket és az országos Vizsla F?versenyt. Az utóbbi években az el?z? kett? megsz?nt, a f?verseny pedig nemzetközi szinten kerül évente megrendezésre. A mindenes versenyek egy változata a Speciális magyar vizsla verseny (a ’Spec-magyar’), ahol csak magyar vizslák mérik össze tudásukat.
 
A SPECIÁLIS MAGYAR VIZSLA VERSENY  „Spec. magyar” hosszú évek óta a fajta egyik legrangosabb – de mindenképpen a legrégebbi hagyományokkal rendelkez? – nemzetközi munkaversenye. A verseny speciális jellegét az adja, hogy itt csak magyar vizslák vehetnek részt: mind drótsz?r?ek, mind rövid sz?r?ek. A szabályzat megfelel a mindenes vizslaversenyek tradicionális követelményeinek, tehát mezei, erdei és vízi munkafázisok szerepelnek benne. Speciális jellege abból is adódik, hogy a feladatok tükrözik a fajta azon a képességeit is, amelyek ?t a többi kontinentális vizsla fajtától megkülönböztetik. Ezek – vagyis a magas fokú intelligencia és helyzetfelismer? készség, a spontán készség a vezet?vel való intenzív kapcsolattartásra, mely kivételesen könny? taníthatóságot és kezelhet?séget eredményez, valamint a kiváló orr, szenvedélyes találni-akarás, figuratív vadmegállás, kiemelked? apportkészség, stabil csapázási hajlam és vízszeretet  - azok a tulajdonságai a magyar vizslának, amelyek alkalmassá teszik a modern kor, a városi kutyatartás  lehet?ségei között is a vadászat szinte minden területén való alkalmazásra.
            Az els? ilyen versenyt 1981-ben rendezték. A versenyszabályzat szerkezete kissé eltér a mindenes versenyek szokásos feladatrendszerét?l. Külön feladatcsoporttá vált a lövés el?tti mezei munka és az elhozások, kiemelve ezzel is a mezei keresés fontosságát mind a vadászati gyakorlat során, mind a tenyészérték megállapításában, hiszen itt mutatkoznak meg legélesebben a legfontosabb, genetikailag rögzíthet? tulajdonságok: az orrjóság, a gyors, kitartó, stílusos keresés és mozgás, a vadmegállási hajlam. A vizslák párban keresnek ezen a versenyen, a nemzetközi mezei versenyekhez hasonlóan. Ez lehet?séget ad arra, hogy teszteljük vizsláink szekundáló készségét, valamint másik kutyával együtt dolgozásra való hajlandóságát.
 
A NEHEZÍTETT VÉRCSAPA VERSENY (NVCS)  egy részfeladat megoldására, a vércsapa vezetéken való kidolgozására szervez?dik. Viszont ezt a mindenes versenyeken szokásoshoz képest nehezített követelményekkel, hosszabb csapát kidolgozva kell teljesíteni. A csapa állásideje 24 óra.